Sziasztok!
Meghoztam a Niall-ös sztorit, remélem tetszeni fog! :3
Nem tudom,
mióta ücsörgök ezen a partin, de annyi szent, hogy baromi unalmas, azonban
hatalmas pofátlanság lenne lelépni. Egyébként is, nekem itt munkám van. Meg
kell győznöm ezt a felfuvalkodott állatot, hogy a mi kiadónknál kerüljön
nyomdába a kézirata. Az eget rengetően nagy egója mellett, remek művészi
vénákkal lett megáldva. Összesen hét hangszeren játszik profi módon és a hangja
is elképesztő. Ezen felül gyönyörűen tud rajzolni és festeni, s mint már
kiderült, tehetséges író. A legutóbb kiadott könyve, csakhogy nem nyolc millió
dollárt profitált, s ebből bőven jutott a kiadónak is.
A feladatom mindössze
annyi, hogy rávegyem, nálunk jobban jár, nagyobb cég vagyunk, több országba
tudjuk eljuttatni a könyvét. Egyszerűnek tűnik, mégsem tudom, hogyan kezdjek
hozzá. Már alapjában is nehéz volt bejutni ide. Végigálltam a sort, hátha marad
még jegy, azonban rengeteget küldtek ki neves embereknek, akiket Niall itt
akart tudni, így csak ötvenhárom darab belépő maradt a kasszásnál, ami hat
emberrel előttem fogyott el. Sírni tudtam volna, ugyanis, ha most elbukok, a
főnököm kinyír, viszont mikor közöltem melyik kiadót képviselem itt, s hisztiztem
addig, míg meg nem kérdezték Niall-t, hogy beengedhetnek-e, készségesen
nyitottak előttem ajtót. Igen, kissé ciki volt a helyzet, de a munkám függ tőle.
Közel kellene férkőznöm
Niall-höz. Lehúzom a pezsgőspoharam tartalmát, s talpra állok. Egyenesen a
szőke srác irányába tartok, aki azóta, hogy felálltam le sem veszi rólam a
szemem. Mikor odaérek, levesz a mellette álló pincér tálcájáról két poharat,
majd az egyiket felém nyújtja. Bájologva fogadom el, s csevejbe kezdünk. A
humora valóban briliáns, ám pontosan ért ahhoz, hogyan fényezze magát. A
társasága kellemes, ennek ellenére soknak tűnik a vele töltött idő. Két óra
hosszán át beszélgetünk már, az emberek lassacskán kezdenek fogyni.
- Felkínálhatok
egy fuvart? – Közel vagyok már a célhoz, bolond lennék visszautasítani az
ajánlatát. A csípős hidegben várakozunk a limuzinra, közben egyikünk sem szól a
másikhoz. Talán megtört a varázs. Mindketten a távolba bámulunk, egészen addig,
míg a jármű be nem gurul elénk.
- Ugye te csak
azért vagy itt, mert szeretnél átcsábítani a kiadódhoz? – Egy másodpercig
megfagy bennem a vér. Ezt most jól hallottam? Kínos csend áll be, csak a
limuzin motorjának hanga hallatszódik, s persze a kinti moraj.
- Honnan
tudod? – Ennyire átlátszó lennék? Ennél kellemetlenebb helyzetben még soha nem
voltam.
- Túlságosan rámenős
voltál. Akármennyire is bunkó, vagy nagyképű voltam, te nem mentél el, csak
adtad alám a lovat. Már rájöttem, ezt csak akkor csinálják az emberek, mikor
akarnak valamit. – ebben teljesen igaza van. Most nem szabadna feladnom,
rámenősnek kell lennem, még akkor is, ha ez nem az én műfajom.
- Szóval? Mibe
kerülne? – Niall szimplán egy huncut mosolyra húzza száját, de rögtön tudom,
mire céloz. Ha, még nem említettem volna, nemcsak a tehetségéről híres. Nagy
szoknyapecér hírében áll, persze feltételezem ennek a fele sem igaz, de valami
valóság lehet mögötte.
- Gondolom,
feleslegesen fárasztom a nyelvem a beszédre, de maga észveszejtően vonzó. - A beszédre szót külön figyelmességgel emeli
ki. Tenyerét combomra helyezi, s minden előzetes nélkül ajkait enyémekhez
nyomja. Meglepődöttségemben megharapom, azonban nem tágít, sőt ahogy a reakcióját
elnézem, még jobban sikerült lázba hoznom. Perceken keresztül csókolózunk,
igaz, az elején hevesen tiltakoztam, de végül engedtem az élvezeteknek. Niall
végigtapogatózza a testem, minden porcikámat körbejárja. Gondolom, nem akarja
sokáig húzni, ugyanis ahelyett, hogy kigombolná az estélyi ruhám, egyszerűen
feltűri, s benyúl a bugyimba. Elég nedves vagyok már, ezért nem szórakozik,
párszor végigköröz rajtam, majd az övcsatjához nyúl, hogy kiszabadíthassa merev
péniszét.
A limuzinban
túlfűtött a levegő, az ablakok párásak lettek. Remélem az autó hangszigetelt,
nem igazán csípném, ha a sofőr hallana minket. Igaz azt sem tudom ki az, s nem
is találkoznék vele, akkor is kellemetlen. Mire feleszmélek, a szöszi farkán
futtatja végig kézfejét. Mérete tekintélyes, minden szemszögből tökéletes. Nem
túl nagy, és nem túl vastag. Én pont ezt szeretem. Nem fog fájdalmat okozni, rögtön
élvezet jön. Végigszántom nyelvemmel ajkaimat, s mélyen Niall szemébe nézek,
melyekben hatalmas vágy van, szinte sötétek. A vágy már kínzóan nagy, mégsem
cselekszem, várom, hogy Niall irányítson.
Nem tétovázik
sokáig, pénisze fölé helyez, rám emeli tekintetét, s egy huncut mosoly
kíséretében magára húz. Hangosan felnyögök, hátrahanyatlik a fejem, gerincem
ívbe feszül. A művészúr sem fogja vissza magát, zihál, nyög, karmol. A combom
egészen biztosan úgy fog kinézni az aktus végére, mint egy megcincált
ruhadarab. Ám ezen ne múljon. Amilyen gyorsan csak tudok, úgy mozgok Niall-ön. Párszor
körzök a csípőmmel, próbálom minél jobban magamba préselni Niall-t. Mikor
megunja, hogy ő van alul, változtat a pózon, ami nem megy teljesen zökken
mentesen, ugyanis egy erőteljes fékezés miatt a padlóra borulunk. A szőke maga
alá fektet, s fejét vesztve lök. Minden tolásánál feljebb csúszok. Ez sem
előny, mivel a hajam a hátam alá van préselve, így megválok jó pár
hajszálamtól.
A csúcs egyre
közelebb van, s így a vége felé Niall megtalálta a g-pontom. Sikítások hada szakad
fel a torkomból. Már nem folyamatosan mozog, csak időközönként döfi belém
szerszámát. Eljön a végzetes tolás, Niall hörögve ér fel a mennyekbe, míg én
kisikítom a magas C-t. Kell egy kis idő, még a csillagok eltűnnek a szemem
elől, s fel tudok kelni a padlóról. Ruhámat igazgatom, mikor megáll a jármű.
- Akkor majd
konzultálok a főnököddel. – biccent felém Niall. Őszintén ez a szívembe
hasított. Időközben el is felejtettem, hogy ez csak érdek szex. Ajkam beszívva
próbálom leplezni a csalódásom, s bólogatok. Niall közelebb csusszan hozzám, s
az államnál megemelve a fejem, kényszerít, hogy a szemébe nézzek.
- Csak nem tudom mit fog szólni hozzá, hogy az egyik kis-főnökével randizgatok.
Deanna
- Csak nem tudom mit fog szólni hozzá, hogy az egyik kis-főnökével randizgatok.
Deanna