Hagyd, hogy ellazítsalak! 18+

Hali! Ez Zoe sztorija lenne, remélem tetszeni fog!

- Kicsim, kérlek, nyugodj meg. Nem éri meg miatta feszengened. – csitít Louis.

- Tudom, tudom, de Lou, ez a nő kikészít engem. – sírok neki tovább. Még jobban összegömbölyödök az ölében. Simogatni kezdi a hajamat, s pici puszikat nyom a fejem búbjára.

Amióta nyilvánosság elé hoztuk a kapcsolatunkat Louisszal, az a nyomorult kis bige nem száll le rólam. Csak azért, mert ő szerelmes belé. Van egy közös gyerekük, mit akar még? Briana próbál elmarni a kicsi Freddiet. Sőt, ami még bosszantóbb Louist is. Elfogadom, van közös múltjuk, gyerekük, akit imádok. Azonban a Tweetek az SMSek amelyekben szid, a személyes találkozások, melyek közben meggyilkol a tekintetével összetör.

Tudom, hogy az ő szemszögéből is meg kell értenem és én megértem. Ő azt gondolja Louis játszadozott vele. Briana beleszeretett, azt hitte együtt lesznek. Közben terhes lett és Louis útbaigazította. El akar távolítani tőlük. Pedig ehhez semmi joga.

- Louis én esküszöm, ha még egyszer meglátom, megtépem! – fenyegetőzök, s közben a levegőben boxolok az öklömmel. Lou felnevet.

- Nem kell picim. Ezzel csak saját magát járatja le. – mennyire igaza van. Mint mindig. Azzal a Tweettel valóban megmutatta a világnak milyen valójában, azzal meg hogy nem törli le, még inkább.

 Ország-világ előtt nyilvánította ki, hogy én soha nem léphetek az ő helyére. Sem Lou sem Freddie szívében. Louis ezekre sosem reagál. Nyilvánosan. Nekem erre azt mondta, hogy ő sohasem volt a szívében, csakis én.

- Tudom. – közelebb csúszok hozzá, hogy az ölünk összeérjen. Szaggatottan felsóhajtok. Mostanában sokat vagyok stresszes, így kis időre felhagytunk a szexuális életünkkel való foglalkozással. Azonban most csak arra vágyok, hogy a testünk összeforrjon.

Ajkamat nyakára szorítom, s amilyen erősen tőlem telik, megszívom. Pár hónapja vagyunk együtt, és bevallom nem könnyen adtam be neki a derekam szex terén. Nem igazán volt még időm kitapasztalni hol, mit szeret. Ennek azt hiszem itt az ideje. Ajkam feljebb, a föle tövéhez nyomom. Jóleső sóhaj szakad fel belőle, de biztos vagyok benne, hogy nem élvezi annyira, mint amikor ő csinálja nekem ugyan ezt.  Kicsit lejjebb és hátrább kezdem újra szívni a bőrét, mire felnyög. Azt hiszem meg van, ez lesz az a pont. Tovább ostromlom a területet.

- Biztos akarod? Tudom, hogy most rossz időszakon mész át. – hát, igen mostanában egyáltalán nem volt kedvem hozzá, de ha most sem lenne, akkor meg mi a jó fészkes fenének dörgölném magam Louishoz?

- Persze.

- Akkor engedd, hogy ellazítsalak egy kicsit. – igen, ezzel a dumával egyszer már bepróbálkozott, de akkor kedvesen hárítottam az ajánlatát. Hátradönt az ágyon, s felém könyököl. Szájával kedvesen becézgeti a sajátjaimat. Imádom, ahogy a nyelvével masszíroz. Tenyerével feltűri a felsőmet a derekamnál és cirógatni kezd. Fokozatosan halad felfelé keze, a felsőmmel együtt. Hátamat átkarolva felhúz, hogy le tudja venni a pólómat.

- Gyönyörű vagy. – elmosolyodok, közben ő a bőrömet csókolgatja, amit nem fed le a melltartóm. Sóhajtozva emelem meg a mellkasom, abból a célból, hogy többet kapjak a szája által nyújtott élvezetből, azonban ő kihasználva az alkalmat kicsatolja a melltartóm.

Rettenetesen jó érzés megszabadulni tőle, így egy apró nyögés kiszalad belőlem. Egész nap belevágott a húsomba, azt hiszem reggel túl szorosra állítottam be.

Puszikkal árasztja el az egész felső testem, közben amennyire tudja, a vállaimat masszírozza.

- Fordulj a hasadra. – adja ki az utasítást. Nem értem mire fel, de megteszem. Fenekemre ül, s masszírozni kezdi a hátam, és a vállaimat újra. Olyan ellazító érzés nem is értem miért nem jutott eszembe megkérni erre.

Benyúl a hasam alá, én segítség képen megemelem a fenekem, így le tudja venni rólam a nadrágomat, ahogy érzem a bugyimmal egyetemben. Visszanyom a matracra, s most a fenekemet veszi a kezei közé. Pár percen keresztül masszíroz, utána ajkaival is beszáll. Kis terpeszbe igazítja a lábaimat, hogy hozzá tudjon férni a nőiességemhez.

Ujjaival végigsimít nedves résemen, úgy gondoltam rögtön be is csúsztatja őket, azonban ő a csiklómat kezdi nyalni és szívni.

- Lou… - sóhajtom. Zihálok a kellemes érzés hatására, s a lepedőt markolászom. Szokás szerint ilyenkor Louis haját szoktam birizgálni, azonban erre most nincs lehetőségem. Forró lehelete még inkább felpezsdít, ha rajtam múlna, már rég kielégülve feküdnénk az ágyon, de Louis világossá tette, hogy most kényeztetni szeretne. Ötletem sincs hogyan képes visszafogni magát, amikor elég rég óta nem voltunk ilyen formában együtt. Nagyon jól esik a figyelmessége.

- Uhh… - váratlanul ér, amikor felhelyezi két ujját. Nyelvét visszahúzza a szájába és ajkai ismét a fenekemet kényeztetik.

Hosszú ujjai finoman járkálnak ki-be, egyetlen másodpercre sem változatja meg a tempót. Ettől nem fogok tudni egyhamar elélvezni, de ezzel nyílván ő is tisztában van.

- Adj nekem egy párnát, Zoe. – felemelem a fejem, de az ágyon csak díszpárnákat találok. Az is biztosan jó lesz neki. Felkönyökölök, és előre nyújtózom, ezzel nem csak a párnát érem el, de azt is, hogy Louis ujjai kihúzódjanak belőlem. Hátra nyújtom neki.

- Most pedig emeld meg azt a kerek segged. – csap rá az említett testrészemre. Teszek, ahogy kéri, ő pedig becsúsztatja alám a párnát. Élesen beszívja a levegőt, s a hangok alapján gondolom, a nadrágjával harcol. Meg szokott akadni azon a hatalmas fenekén.

- Ne nevess ki! – majd’ kitöröm a nyakam, de akkor is ráemelem a tekintetemet. Igazam volt. Sóhajtva mászok hozzá, és segítek neki. Ketten csak le tudjuk szedni valahogy.

- Csak nem értem, miért veszel ilye nadrágot, ha nem jó a popsidra.

- Hát képzeld el, nem gyártanak olyan férfinadrágot, ami a combomra és a nagy popsimra is jó lenne. – mikor leimádkozzuk róla a nadrágot rögtön boxerét is leveszem róla. Marokra fogom férfiasságát. Tenyeremmel ingerem, s már venném be a számba, de Louis nem engedi.

- Mondtam, hogy ma te vagy soron. Csak te. – visszaigazít az eredeti helyemre.

- Ugye nem hagytad abba a tablettákat? – lihegve nemlegesen megrázom a fejem. Mostanra teljesen ki vagyok éhezve. Végre belém hatol. Megkönnyebbülve nyögök fel. Pontosan tudom mennyire is izgatja, ha hangos vagyok az ágyban. Ezért sem szoktam visszafogni magam. Egy közepes tempót vesz fel, lökései mélyek. A szoba hamar felmelegszik. Ha, tudtam volna, hogy egy párna ennyit segíthet a dolgon… Egymás nevét hajtogatjuk, párszor rácsap a fenekemre. Ez annyira más, mint az eddigiek. Ilyen mélyen még sosem éreztem. Az euforikus érzés hatalmába kerít.

- Louis, még! – kérésember azonnal gyorsítani kezd.

- Zoe, mindjárt… - hátamra fekszik, csípője munkája egy másodpercig sem áll meg. 

Lökései egyre inkább durvulnak, de egyáltalán nem bánom, sőt én is beszállok a játékba! Louis ritmusához igazodva kezdem el mozgatni csípőmet.

- Ne fogd vissza magad! - szólok rá. 

- Jól van. - elborul az agya, s még erősebben, mélyebben és gyorsabban kezd mozogni. Élvezetemben sikoltani kezdek. Előre nyúl, s a melleimet kezdi kényeztetni. A bimbóimmal játszik, csavarja, dörzsölni, vagy csipkedi. Úgy voltam vele, hogy egy gyengéd szeretkezés, majd segít, de be kell látnom, a durva szex jobban kikapcsol. Az ágy recseg alattunk, nem bírom tovább, feltérdelek.  Szívni kezdi a nyakam, a fülem környékén, pont ahol szeretem. Egész testem megfeszül, akármennyire is koncentrálok, képtelen vagyok bevárni Louist. Falaim a pénisze köré feszülnek, jobban, mint eddig, s elélvezek.

- Zoe! – nevemet kiabálva követ a csúcsra. Kihúzódik belőlem, s mellém telepszik. Átfordulok a hátamra, s mellkasára borulok. Átölel, s kis csókokat szór a fejem tetejére.

Megszólal a telefonja, érte nyúl és felveszi. Túl kimerült vagyok, nem tudok arra figyelni, amit mondd.

- Freddie hamarosan itt lesz. – közli, s vigyorog, mint egy idióta. Nagyon szereti azt a kisfiút, nem is csoda, hisz’ az övé. Ezzel én sem vagyok máshogy. Oda, s vissza vagyok érte.

- Öltözz fel, nem akarom, hogy itt pucérkodj neki. – ugrat, s megcsípi a mellbimbómat.

- Ennyire zavarna, ha meztelenül flangálnék a házban? – erre megcsillan a szeme.

- Hidd el, én lennék a legboldogabb ember a földön, de tudod, hogy én képes vagyok még a fiamra is féltékeny lenni, ha rólad van szó. Rajtam kívül csak senki sem lásson meztelenül. – vágja hozzám a ruháimat. Ő gyorsan magára kapkodja a cuccait, persze a felsőjét fordítva vette fel. Szólnék én neki, de csengetnek. Izgatottan fut az ajtóhoz. Én inkább a szobában maradok, nem mintha bujkálnék Briana elől.

Deanna