2014. augusztus 24., vasárnap

Barátságból 18+

Fancy-nak! Remélem tetszeni fog!



Ezerrel pakolok, majd a házban már csak az ajtó hangos csapódásából lehet megállapítani, hogy elmentem. Anyuék sosem firtatták hova is tartok, de ha így kapkodok, rögtön tudják, hogy Niall-hoz tartok. Niall-el gyerekkorunk óta legjobb barátok vagyunk, sőt szinte testvérek. Viszont egy ideje nem a képtelen vagyok csak barátként nézni rá. Mikor szemeibe nézek, a szerelmemet látom benne, s nem azt a kis srácot, akivel minden délután homokozni jártam a közeli parkba. Viszont ő ezt nem tudhatja. Ahogy ismerem, csak kiborulna, és soha többet nem beszélnénk. Imádom Niall-t, tudom minden kis titkát. Van egy olyan oldala, melytől még a legnagyobb bűnözők is megijednének. Én még nem láttam így, magából kikelve, de van egy olyan érzésem nem is szeretném. Nagyon sok rosszat mondanak róla, s a fele igaz is. Napszámra fogyasztja el a nőket, s én még ennek ellenére is szeretem, mert én tudom csak igazán milyen az igazi Niall. A parkhoz érve azonnal megpillantom őt, s mint mindig most is összetöri szívemet. Ismét egy lányt fűz. Mikor meglát, engem rögtön ott hagyja a csajt. Ez begyógyít minden egyes alkalommal. Tudom, hogy én mindennél fontosabb vagyok. Még egy jó menetnél is.
- Mehetünk kisasszony? – kérdezi udvariasan, s átveszi tőlem az ételekkel megpakolt kosarat. Illedelmesen nyújtja felém karját, mire belékarolok. Kis bólintással jelzem, hogy mehetünk. Fogalmam sincs hol is fogunk ma piknikezni. Többek között ezt is imádtam benne. Titokzatosság. Lassacskán, de elértünk egy tóhoz. Gyönyörű volt. Már ott várt ránk egy lepedő. Hamar letelepedtünk rá. Éreztem ez most más. Valahogy máshogy néz rám, szemében ragyogás tűnik fel. Ettől jobban érzem magam. Szerelmes. Még, ha nem is belém, de akkor is melegséggel tölt el.
- Ezt ki akarom próbálni. – mondta Niall két falat között, majd felállt. Kezemnél fogva invitált arra, hogy kövessem példáját, ezért felegyenesedtem hozzá. Legnagyobb meglepetésemre lassan magához vont. Fejem izmos mellkasának ütközött. Ujjait állam alá helyezte, s kényszerített, hogy a szemébe nézzek. Nem értettem semmit. Óvatosan kezdett felém közelíteni, s a magasságkülönbség miatt térdeit kissé behajlította. Ajkaink egymáshoz értek, s édesen becézgetni kezdték egymást. Ilyen csókban sosem volt részem. Nyelve megbökte alsó ajkam, bejutást kért. Megkapta. Lassan hátrálni kezdtünk. Nem értettem hova tol ennyire. Mikor megálltunk ajkaink elszakadtak, s én üresnek éreztem magamat. Kattanást hallottam, s megfordultam. Egy kis házféle volt előttem. Niall annak a zárját tárta fel, majd nyitotta ki az ajtót.
- Menj be. – szólt kedvesen. Még mindig nem értettem. Mi volt ez a csók? Mielőtt kérdezhettem volna bármit is, újra megtámadták ajkai enyémeket. Ráfektetett egy ágyra, s akkor mindent megértettem. Megijedtem. Szűz vagyok, s akármennyire is szeretném Niall-nek adni magamat, nem tehetem. Mellkasánál próbáltam eltolni magamtól. Sikerült, s kérdő tekintetét enyémbe fúrta.
- Nem akarod. – csapta meg a felismerés. Erős késztetést éreztem arra, hogy elmondjam mit jelent nekem, de nem akartam a barátságunk végét. Itt az idő.
- Semmit sem szeretnék ennél jobban, hisz’… szeretlek. Viszont egy olyan személlyel szeretném megélni az első alkalmamat, aki viszont szeret. – vallomásom után kibújtam alóla, vagyis csak szerettem volna. Visszarántott.
- Szeretlek. – valamiért nem hittem neki, s ő is pontosan tudta ezt. Azt is tudta miért nem. Szőke hajtincsemet fülem mögé tette. Sóhajtott egyet. Magyarázkodni fog.
- Az a sok lány csak téged pótolt. Mindig rád gondoltam. Elmémben te nyögdécselted a nevem, s karmoltad a hátam, de utána mindig rájöttem mi is a valóság. Kezdetektől fogva szeretlek. Ha, nem hiszed el megértem, viszont nem szeretném tönkretenni a barátságunkat. – nem hittem a szememnek. Niall sírt. Gyengéden csókoltam meg, éreztem meglepődöttségét. Hittem neki.
- Nem kell, ha nem akarod. – súgta. Annak ellenére, hogy mondtam neki mindennél jobban akarom őt. Ideje búcsút mondani ártatlanságomnak. Lehúztam Niall-ről a felsőjét, s ő is így tett enyémmel. Melltartóm is hamar a földön találta magát. Csillogó szemekkel nézett, majd az ágyon hátamra lökve tornyosult felém.  Hatalmas tenyereivel gyúrni kezdte melleim. Jóleső sóhajok hagyták el szám. Nem húzta az időt, minél hamarabb magáévá akart tenni. Puszikkal haladt le, egészen nadrágomig. Lélegzetem felgyorsult. Izgultam. Hallottam pattanni a gombot, s éreztem megszabadult nadrágomtól is. Ujját végigvezette bugyim szegélyén. Anyagon keresztül simított rajtam végig, s ezzel egy időben felsóhajtottam. Arckifejezését elnézve élvezte a helyzetet. Teljesen ki vagyok neki szolgáltatva, de ennek ellenére pontosan tudom, nem tenne olyat, amit én nem akarok. Bugyim is a parkettán végezte. Két ujjával kezdett simogatni, így nedvesebbé téve. Ezt megelégelve dugta fel egy ujját. Kellemetlen érzés volt, de meg lehet szokni.
- Ez picit fájni fog. – figyelmeztetett, majd csatlakoztatta még egy ujját. Igaza volt. Fájt, de olyannyira nem, hogy ne lehetett volna elviselni. Fokozatosan növelte ujjai gyorsaságát, s nyelvét i társította. Felsikítottam a hirtelen jött élvezetre. Hajába túrtam, úgy nyögtem, s ziháltam. Éreztem közel vagyok, s Niall is mivel abbahagyta eddigi tevékenységét.
- Nem engedem, hogy így élvezz el. – adott magyarázatot. Bólintottam, majd felülni készültem, hogy visszaadjam neki ezt a gyönyört, azonban nem engedte. Azzal érvelt, hogy számomra ez az első, most csak engem kell kényeztetni. Beletörődve dőltem hátamra. Ismét fölöttem találtam a kék szemű lovagomat.
- Fájni fog. – csak ennyit mondott. Péniszét látva megijedtem. Hatalmas volt, fogadni mertem volna, hogy nem fog belém férni. Lassan kezdett belém nyomulni, miután feltett egy óvszert. Úgy éreztem szétszakadok, de tartottam magam. Tartottam magam Niall kedvéért. Ha, esetleg sírni lát, abbahagyja. Ezt nem akarom. Teljesen magamba fogadtam, mire a hasam iszonyatosan feszíteni kezdett. Figyelmem eltereléseként nyakamat kezdte kényeztetni. Félig meddig be is vált. Mozogni kezdett, s ennek segítségével miden tolás után kevésbé fájt. Pár perc múlva biztos tempóban mozgott. Az érzés leírhatatlan. Lábaimat derekára kulcsoltam, ösztönöztem a gyorsabb mozgásra. Megkaptam, amire vágytam. Ki-be siklott bennem. Ajkai enyémekre tapadtak, vad szenvedélyes csók alakult ki közöttünk.
- Niall… - lihegtem nevét. Értette célzásomat. Már ő is közel volt. Lassítani kezdett, azonban lökései mélyebbek lettek. Nevét sikítva értem el a csúcsot. Egy mélyről jövő nyögéssel jelezte ő is készen van. Pár levető tolás után kicsusszant belőlem, a gumira csomót kötött, majd az ott lévő kukába dobta azt. Visszafeküdt mellém, s immáron egy párként hajthattuk álomra a fejünket.

Deanna

3 megjegyzés: