Éjszakai part (18+)

Fanninak!

A legjobb barátnőm családjával vagyok nyaralni a tóparton. Szinte testvérekként tekintünk egymásra, így kézenfekvő volt, hogy jövök velük. A napunkat a víz mellett töltöttük, élveztük ahogy a forró nap barnítja a bőrünket. Közben csacsogtunk, koktéloztunk és ahogy minden lány, a fiú kínálatot is felmértük. Akadt jó pár pocakos papa, helyes fiú viszont annál kevésbé.
- Az a társaság cuki - bökött a háta mögé Cara. Nem voltak túl szimpatikusak.
- Szerintem tipikus nagyképű pávák. Felejtsd el - ráztam meg fintorogva a fejem és beleszürcsöltem epres koktélomba. Cara persze nem nyugodott és könnyed szemezésbe és flörtölésbe kezdett a csapat egyik tagjával. Én már csak próbáltam észrevétlen maradni mellette.
- Menjünk oda.
- Nem, ugyan már Cara - teremtettem le. Durcásan vágta vissza magát a napozó ágyba, viszont pechemre a teljes fiú csoport megindult felénk. Magamban imádkoztam, hogy elkerülnek, de lehuppantak mellénk. Cara azonnal könnyed fecsegésbe kezdett a szőkével, míg mellém egy hosszabb hajú, tetkós srác ült le. Talán ő volt az egyetlen, akinek nem volt élre vasalt haja.
- Hello szépségem. Bekenjelek? - vigyorgott rám, mire a többi fiú nevetni kezdett.
- Álmodozunk, Fürtöske? Ha nem vetted volna észre én nem flörtölök órák óta veled, mint Cara a szöszivel. Azt hiszem ez jelent valamit.
- És mit? Hogy még nem vettél észre? - ült át az én ágyamra. Vigyora egy percre sem csökkent.
- Hogy lehetsz ilyen egoista?
- Tudod a helyben lévő part összes csaja úgy bámul, mint aki még nem látott férfit. Ez alól nem gondolom, hogy te kivétel lennél.
- Ouw, mégis  az vagyok. És ahogy mondtad van választékod, szóval további szép napot - csúsztattam szememre a napszemüvegem és hátradőltem. Láttam, ahogy szavaim hallatán igencsak meglepődik, majd a szemeit forgatva odébb áll. Nem gondolom, hogy hozzá lenne szokva az elutasításhoz.
A délutánom innentől azzal telt, hogy egyedül fetrengtem a parton. Cara mellettem feküdt, de nem igazán tűnt fel a jelenléte. Megfogadtam, hogy többet nem jövök vele nyaralni. Ennél talán még  az apukája is jobb társaság lenne. Hat körül lehetett, amikor inkább ott hagytam és a nyaralójuk felé indultam. Cara szülei megajándékoztak egy finom vacsorával, majd az ágyamon ülve Facebookoztam, amíg Cara meg nem unja újonnan szerzett társaságát.
- Este bulizunk! Nick hívott, megyünk! Itt a parton lesz, jó lesz, csak menjünk. Légyszi - rontott be a szobába pár órával később barátnőm. Hadarásán kissé nevetni kezdtem, mintha hajtaná valaki hátulról.
- Menj nyugodtan, én alszom egy jót.
- Nem, velem jössz (T/N). Nélküled nem olyan.
- De te úgyis Nickel leszel, én minek kellek? Gyertyát tartani?
- Aha - nevetett, amin már csak a szememet forgattam. - Amúgy bejössz Nick haverjának.
- Elküldtem a bánatba, nem érdekel.
Már csak Cara nagy sóhajtását hallottam, majd drámaian vágta be maga mögött a fürdő ajtaját.
Végül tizenegykor már ezerrel készülődtünk. Igen, én hülye belementem. Nem bírtam tovább hallgatni Cara hisztijét, megbolondultam volna tőle. A hajam hullámokban omlott a hátamra, a szememet szem ceruzával emeltem ki, nem vittem túlzásba. A ruhám mindössze egy magas derekú, norvég mintás szoknyából és fehér, pánt nélküli topból állt. Pár ékszert tettem fel, majd fekete tornacipőmet felhúzva siettem barátnőm után, aki már a bejáratban várt. Ő persze jobban odatette magát. Egy mini ruhát viselt, ami épphogy takarta a fenekét. Azt hiszem tényleg kell neki ez a fiú.
A part ezen szakaszán már dübörgött a zene. Az emberek a stégen kialakított tánc parketten táncoltak, volt aki a vízben szórakozott, a maradék pedig a pult mellett álldogált és ivott. Nem tűnt rossz bulinak. Nick és csapata hamar megtalált minket, Cara pedig pillanatokon belül el is tűnt mellőlem. Nagyot sóhajtva indultam kicsit távolabb az őrjöngő emberektől és ültem le egy másik stégre, pár méterre onnan.
- Most is elküldesz melegebb éghajlatra, vagy leülhetek? - jelent meg nem sokkal később mellettem a Fürtös.
- Ha nem lesznek egoista csajozós dumáid, leülhetsz.
Kissé kuncogva foglalt helyett mellettem és csöndben pásztázta a vizet, ahogy én is tettem. Jó volt, hogy nem voltam egyedül. Igazából bele sem gondoltam mi lett volna, ha Cara tényleg egyedül hagy itt, az ismeretlen emberek között.
- Hogy hívnak?
- (T/N), és téged?
- Harry Styles. Miért voltál olyan ellenséges?
- Már megmondtam- sóhajtottam fel. - Nem szeretem, ha valaki ennyire mindenáron hajszolja a nő társaságát. Lehetett volna azt szimpatikusabban is.
- Oké.
Ennyi volt a válasza. Nem akartam megbántani vagy ilyesmi, igazából nem is értem miért nyomasztott belülről a dolog. Délután még meg akartam volna fojtani, most meg legszívesebben megölelném és hozzábújnék. Furcsa. Olyan közel ült hozzám, csupasz combom hozzáért az övéhez, amit szűk fekete nadrág takart. A karunk néha összesúrlódott, éreztem a testéből áradó hőt és ész veszejtő illatát. Mindenáron próbáltam ezeket a gondolatokat az agyam egyik elveszett bugyrába rejteni, de nem igazán volt a segítségemre. Keze a combomra vándorolt, miközben továbbra is a vizet fürkészte. Mintha mi sem történne, én pedig már majd föl forrok belülről. Kézenfekvő lenne fejest ugranom a vízbe. Pár perccel később szemeit rám emelte, azonnal összetalálkozott az enyémekkel. Az ajkamba haraptam zavaromba és lehajtva a fejem újra a vizet néztem. Hála istennek nem adta fel, arcát közelebb dugta az enyémhez, kissé elém hajolva. Éreztem a számon a leheletét, és minden vágyam a csókja volt. Miután bebizonyosodott, hogy nem húzódok el azonnal munkába kezdett. Ajkait erőszakosan nyomta az enyémre. Eleinte lágyan kóstolgatta azt, majd a nyelvemet kutatta. Kissé elmosolyodtam mohóságán, de azonnal elfogadtam azt. Nyelvünk heves táncba kezdett, miközben kezei a combomat matatták. Én meg csak ültem mellette, kezeim az ölembe voltak és eszembe sem jutott, hogy valamit kezdenem kéne velük. Annyira ész veszejtően csókolt, az agyam minden része kikapcsolt tőle.
Amikor elszakadt tőlem mindketten kapkodtuk a levegőt. Egy enyhe mosollyal nézett le rám, majd az ölébe húzott. Az egyik lábamat átvetettem rajta, így lovagló ülésben ültem rajta. Most már könnyű szerrel öleltem át a nyakát és csókoltam meg én őt újra. Azonnal viszonozta azt, miközben  hatalmas keze a combomra tapadt. Lassacskán kezdett a fenekem felé araszolni a  szoknyám alatt, miközben továbbra is a csókjával bódított. Amikor megéreztem az ujjat központomnál elszakadtam és nagyokat pislogtam rá.
- Azt hiszem elfelejtetted hol vagyunk.
- Egy kihalt stégen, távol az emberektől. Ugyan (T/N), a kutya se jár erre - simított végig rajtam újra, amire a szemeim azonnal lecsukódtak és felsóhajtottam. - Viszont ahogy érzem a tested ellent mond a kicsit szádnak. Kicseszettül nedves vagy nekem, Baby.
Az ajkamba harapva próbáltam elnyomni a nyögésemet, amit mocskos szavai kiváltottak belőlem. Kezem az öv csatjához vezettem, végigsimítottam fehér pólója alatt a hasán, majd kicsit felemelkedve róla húztam le a térdéig a nadrágját és az alsónadrágját. Merevedése már a hasáig felcsapott, kissé mosolyogva néztem fel rá.
- Egész nap rád vártam.
- Azt mondtad jó a felhozatal a parton.
- Kár, hogy egyik se kellett- rántotta meg a vállát, mire felnevettem és megcsókoltam. Kezei megfogták a csípőm, majd mielőtt magra húzhatott volna elhúzódtam tőle.
- Nem akarok gyereket.
- Elvetted az eszemet - rázta meg a fejét, majd a farmerje zsebéből előhalászta a szürke tasakot. Mosolyogva vettem ki a kezéből és görgettem fel neki. Élmény volt nézni amint érintésemre lehunyja a szemeit. Lassan ereszkedtem rá, miközben mindkettőnk szájából egy elégedett sóhaj szakadt fel. Csípőmet lassan kezdtem ringatni előre-hátra, míg ő ajkaival  a nyakam vékony bőrét kínozta. Nyögésünk egyre szaporább lett, amikor fáradtam körbeölelte a derekam és mozgatott magán. Tényleg figyelmes volt, és különösen tetszett, hogy én irányítom a showt. Nagy sóhaj szakadt fel a torkából, amikor egy kisebb kört írt le a csípőm.
- Istenem, (T/N). De rohadt jó vagy - zihálta a fülembe. Még pár hasonló mozdulat meg is hozta a gyümölcsét. Egymás csókjával próbáltuk tompítani hangos nyögéseinket a csúcsra érve. Lihegve borultam a nyakába és bújtam hozzá, míg ő a hátamat simogatta és csupasz vállamra hintett pár puszit.
- Visszamegyünk?
- Ühüm- bólintottam, miközben leszálltam róla.
Megvártam míg picit rendbe hozza magát, majd visszafelé vettük az irányt az őrjöngő emberek közé. Közben kezei az enyémet keresték és egy mosolyt küldve felém kulcsolta össze őket.
- Hoppá, csak én látom azt az összekulcsolt kezet ott? - vigyorgott rám Cara.
- Köszönet, amiért lehoztad - kacsintott rá Harry, amin már csak kuncogtam és körbeölelve a derekát csókoltam meg.

Mila