Rosszfiú a parkból +18

Bridgit Malik-nak

Csak a lépteim zaja hallatszott a nyugodt parkban, bár egyes részei ijesztően taszítottak maguktól. Azokon a helyeken nincsen világítás, tele vannak fákkal, ezen felül pedig azt beszélik, ott szoktak bandázni a helyi bűnözők. A rendőrök sem járnak arra, már feladták, hogy megfékezzék ezeket az embereket. A park másik oldalán lakom, így kénytelen voltam átvágni rajta. Már csak néhány lámpa volt előttem, így tudtam, hamarosan már a sötétségben kell majd tapogatóznom.
Egy hosszabb sövény végéhez értem, már az utolsó lámpát is jóval magam mögött hagytam, mikor egy pad körül megpillantottam néhány férfit. Talán velem egyidősek lehettek, a homály miatt nem láttam tisztán őket. Hangosan beszélgettek, néha felnevettek, közben cigarettáztak és egy borosüveget adogattak körbe. Inamba szállt a bátorságom, s éppen meg akartam fordulni, hogy a kerülőutat válasszam, mikor egy mély hangot hallottam meg.
- Hé, cica, hová mész? – kérdezte, undorító beszédétől elfintorodtam. – Gyere ide, nem harapunk! – ordította megint, mire a többiek jóízűen felkacagtak, s rám szegezték tekintetüket.
- Köszi, nem. – mondtam halkan, de mégis érthetően, majd sietősen fordultam meg, s szaporán lépdeltem visszafelé.
Valamelyikük követett. Meg sem próbált rejtőzködni, egyszerűen csak zsebre tett kézzel, bagózva sétált mögöttem, tisztes távolságban. Már nem volt sok hátra, hogy a világosabb részekhez érjek, mikor egy elnyomott szitok hangzott fel mögülem, s hangosan dübörgő léptekre lettem figyelmes. Reagálni sem volt időm, mikor egy test csapódott nekem hátulról. Nem okozott fájdalmat, éppen csak meglökött. Egy halk sikoly hagyta el a számat, mikor két kutató kezet éreztem a derekamra csúszni, s egy férfi keményedő farkát a fenekemhez nyomódni. Gyorsan siklott tenyere a számra, ezzel elnémítva engem.
- Maradj csendben, ne ficánkolj és gyorsabban végzünk! – mondta karcos hangon, leheletén éreztem a cigit.
Egy pillanatig sem gondolkoztam el azon, hogy esetleg engedelmeskedni fogok neki, és hagyom, hogy megerőszakoljon, így hatalmasat haraptam a tenyerébe. Gyorsnak kellett lennem, ezért amíg ő kezét vizslatta, én erőszakosan téptem ki magam a karjaiból, s kezdtem rohanni a lámpás részek felé. Ő sem volt rest, utánam iramodott, majd mikor beértem a fények alá, ismét elkapott, s az egyik póznának döntött. Szívdöglesztően nézett ki, azonban akkor ő volt az utolsó, akit látni akartam. Sötét haja súrolta a homlokomat, barna bőrén gyöngyözött a verejték.
- Mit mondtam, te kurva? – kérdezte agresszívan, fekete szemeiben izzott a düh. Megint megpróbáltam elszabadulni, de ő belevájta ujjait a karomba, ezzel megállítva engem.
- Kérlek, hagyj békén! – zokogtam fel, s újabb sikertelen próbálkozást tettem. – Engedj el!
- Azt várhatod… - kezdett bele, majd erősen hajamba markolva emelte fel a fejemet, hogy a szemeibe nézzek. – Mi a neved, cica?
- Hagyj! – ordítottam sírós, kétségbeesett hangon, amire egy pofonnal reagált. Megszeppenve jártattam a tekintettem keze és a szemei között, melyekből tisztán látszott, hogy nem bánta meg előbbi tettét.
- Nem hallom! – morogta. Ismét megszorította a hajamat, amitől fejem még jobban hátra bicsaklott.
- [T/N]. – mondtam reszketve, arcára önelégült vigyor ült ki.
Megint megszorította a kezeimet, így vezetett vissza a sötét részre, majd egy padra lökött. Hirtelen nem tudtam megkapaszkodni, így hátam a kemény fának csapódott, a férfi pedig eszméletlen gyorsasággal került fölém.
- Én Zayn vagyok, ezt sikítsd! – mondta, majd lecsapott ajkaimra.
Normális esetben élveztem volna a csókját, mert hozzáértőn forgatta nyelvét a számban, ám a helyzet miatt inkább csak ellökni próbáltam. Kezei a melleimet és a hasamat simogatták a pólóm alatt. Egy hirtelen mozdulattal lerántotta rólam a darabot, majd mögém dobta, s ismét nyakamra tapadt. Harapta, szívta, tépte a gyenge bőrt, melytől megint eleredtek könnyeim. A saját pólójától is megszabadult, így feltárta tetkókkal televarrt, kidolgozott mellkasát.
Megint az ajkaimat kezdte tépni, s addigra minden reményem elszállt, hogy megússzam ép bőrrel az estét. Testem elernyedt, s próbáltam arra koncentrálni, hogy minél előbb vége legyen.
- Csókolj vissza, ez így élvezhetetlen. – hadarta ajkaimra, majd megint csókolni kezdett, s most én is csatlakoztam. Félénk, apró csókot adtam neki, mire elmosolyodott. – Nem kell feltétlenül erőszaknak lennie, látod?
Kezeit a hátamra vezette, majd melltartómat kikapcsolva szabadította ki melleimet. Néhányszor belemarkolt, de közben nem szakította meg a csókunkat sem. Eluralkodott rajtam az érzés, hogy végre megkapom azt, amit még soha, egy férfi sem tudott adni, kegyetlenséget.

Ha egy kicsit megpróbálom élvezni, talán még jól is elsülhet az egész. – gondoltam.

Nadrágomat letolta, így már csak egy bugyi állt az útjában, de attól is hamarosan megvált. A nyári hőség még nem múlt el, ezért annak ellenére sem fáztunk, hogy már éjszaka volt. Nem akartam vetkőztetni, de mivel már percek óta csak csókolóztunk és a melleimet gyúrta, kezdeményeznem kellett, így kikapcsoltam az övét és letoltam róla a farmerét. Ujjai megtalálták a csiklómat, amire egy hangos nyögés hagyta el a számat. Mosolygott a reakciómon, s lehúzta magáról az alsónadrágját.
Finomkodás nélkül tárta szét a lábaimat, majd egy határozott döféssel belém hatolt. Rettenetesen feszített mérete, s az sem segített, hogy rögtön gyorsan kezdett lökni. Fejem mellett támaszkodott a padon, arcát a nyakamba temette, s úgy mozgott bennem. Egy idő után már csak az élvezet maradt, amit durvasága váltott ki. A nevét nyögtem, ő pedig mocskos szavakat suttogott a fülembe, ahogy együtt haladtunk a kielégülés felé.
Megfogta a derekamat, majd a lehető leggyorsabban kezdett tolni, amitől egy sikítással élveztem el. Ő még nem volt a csúcson, de már közel járt, így lassúakat lökve haladt a gyönyörig. Mély, torokhangú nyögéssel élvezett el, ondója végigfolyt a hüvelyemben, amitől ismét megborzongtam.
Lenézett rám, szemei csillogtak, ajka piros volt, s duzzadt. Mosolyra húzta íves száját, majd hosszasan megcsókolt. Már nem volt durva, sem vad, inkább kedveskedő és figyelmes.
- Én holnap is itt leszek. – mondta lágyan, majd felállt, ezzel kicsúszva belőlem. Gyorsan kapkodta magára a ruháit, s egy utolsó csók után magamra hagyott.
Azt hiszem, többet jövök majd a parkba sötétedés után.

Aine.